Lassan elcsendesül... Hamarosan elfogy. Erejét veszíti, ahogy jött úgy el is megy. 

Történt ugyanis, hogy az idei nem kívánatos téli kiruccanásunk a síparadicsomban kissé ferdére sikerült. Már akinek. A nagyon nehéz hetedik évet taposva egyre több alapvető ingerre lenne szükségem. Figyelem, törődés, tartalmasan eltöltött idő, szórakozás... Szóval kilépve a szürke hétköznapok homályos ködéből áttelepültünk 5 nap erejéig a hegyekbe. Plusz 10 fokból mínusz 10 lett, a csapadék eső helyett "hóvirágokká" változott. A hófödte tájakat csinos kis rönkházak díszítették. Érkezés az esti órákban, fáradtan hevertünk el mindannyian. 

Reggeli után, hát akkor vegyük elő a sítudásunkat és kezdjük el kiélvezni, hogy itt vagyunk. Még fel sem csatoltam, de már leszervezve a két órás oktatás. 5 percem van elkészülni, egyébként a bérelt lecemet most csúsztatják át a pulton, a kötés kész. Hova tegyem a cipőm, hol vegyem át a bakancsom...részletkérdés. Elkészültem. Fizikailag ott álltam teljes harci díszben. Viszont agyban abszolút nem voltam ott. Az oktatásra kapott kártya a kezemben, tudom igazolni, hogy fizettem, hali én vagyok az akit megnyertél most két órára. Tetszik vagy sem. Hát ... tetszett.

Megláttam, váltottunk pár szót és csak arra gondoltam, hogy ezt nem hiszem el, fel sem fogtam még hogy hol vagyok és itt egy srác akivel most összezárva kell lennem két órán keresztül. Rohadtul nem vagy szimpi, hagyj engem békén, még ki sem fújtam magam, a rohadt bakancsfelvételtől lihegek, te meg már a varázsszőnyegre akarsz cipelni, hogy megmutassam mit tudok. Az eddigi összes tapasztalatom elveszett valahol a bejárat és a felvonó között. Zavaromnál csak a hegyek voltak magasabbak. Nem érettem mi történik. Nem tudtam, hogy vajon mit láthat rajtam, milyen jeleit mutathatom ennek a különös vonzalomnak. Magabiztos volt, közvetlen és türelmes. Aki hülyeségeket beszélt az én voltam. Miért is maradhatnánk meg egy oktatás határozott keretein belül... azt már nem. Az én karmám azt nem engedi. A testem szinte átvette rajtam az irányítást, hiába is gondolkoztam. Biztonságot éreztem és olyan törődést amit nem tudok megfogalmazni. Vigyázott rám. Egyszerűen akartam... 

Nem ismertem és mégis akartam...